Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kovács néni és az APEH,

2010.02.19

 

pink sorelválasztók

Kovács néni és az APEH,,

Tessék, kit tetszik?

- Özvegy Kovács Józsefnét Keressük.

- Én vagyok.

- Mi mind a ketten az adóhivatalból jöttünk, itt vannak az igazolványaink.

- Látom, bár nincs rajtam szemüveg, tessenek beljebb jönni.

- Köszönjük.

- Foglaljanak helyet, lelkecskéim. Mi járatban tetszenek lenni?

- Mi a végrehajtási osztálytól vagyunk, mert a dokumentumok szerint, itt

vannak, tessék megnézni ...

- Várjanak, megkeresem a szemüveget ... Itt van ... Így ni ...

- Tetszik látni, itt van, hogy On, Mióta létezik az életben maradási adó,

egyszer sem fizette be.

- Hát látom ... Én a számokban nem ismerem ki magam, csak hat általánosom

van.

- Miért nem tetszett továbbtanulni?

- El akartam menni polgáriba, mert óvónő szerettem volna lenni, de nem

lehetett, mert öten voltunk testvérek ... libapásztorlányka először voltam,

aztán pesztonka.

- Mi az a pesztonka?

- Kisgyerekekre vigyáztam. Egyik családtól kerültem a másikhoz, majd cseléd

voltam, míg férjhez nem mentem az uramhoz.

- De hogy lehet az, hogy ön több mint tíz éven át nem fizette az

életben maradási adót?

- Azt sem tudom, hogy mi az.

- Benne volt az újságban.

- Nincs pénzem újságra.

- Rádió és tévé is bemondta.

- Nekem Azok sincsenek.

- Akkor mit csinál szabadidejében?

- Nappal kézimunkázok és olvasok, meg sok a munka a ház körül.

- A kézimunkával mit csinál?

- Rokonoknak KÖTÖK és horgolok, meg van, amit eladók.

- Amit elad, fizet utána adót?

- Miért? Kéne?

- Bizony-bizony.

- De hát a szociálissal együtt harmincezerre jön ki a nyugdíjam ... Abból

hogy fizessek?

- Maga él, nem?!

- Sajnos igen. Bárcsak mentem volna az uram után.

- Aki él, az ugye életben maradt. Tehát be kell fizetni az életben maradási

adót.

- És az mennyi?

- Jövedelmét tekintve kb. ötezer forint havonta.

- Jézus Mária!

- Bizony ... Itt van ... Hétszázezer forinttal van elmaradva, plusz egy

késedelmi kamatok.

- Hát a legtöbb mi lesz velem?

- Úgy látszik, a jegyző sem figyelmeztette, mert itt a faluban elég sokan

nem fizettek életben maradási adót.

- Nem szólt nekem senki ... Hát a gyógyszereim havi kilencezerbe kerülnének,

ha mind kiváltanám ... De hát nem váltom ki mindeniket, csak négyezer

forintért. Vona fizetnivalóm nekem elég, de hát Miből? Mert nézzék ezt a

vályogházat, mindjárt rám dől. A rokonok támogatták alá, meg a fiam

foltozgatta, de hát neki is van családja és most is munkanélküli ... Nem bír

többet.

- Akkor is kell fizetnie az életben maradási adót.

- Tessenek mondani, a legtöbb mi lesz velem ... Nincs valami kedvezmény?

- Csak a hajléktalanoknak! Milyen vagyona van magának?

- Van öt tyúkom, meg egy kakasom.

- Érték érdekel minket! Van-e aranya?

- Kettőnk jegygyűrűjéből temettem el az uramat.

- Ház?

- Semmit se ér. A fiam bankkölcsönt se tudott rá venni.

- Bútor?

- Hát nézzék!

- Két szekrény, asztal, ágy ... Már lefekvéshez készült, Kovács néni?

- Sötétedéskor fekszem, mint egy tyúkjaim, mert drága az áram.

- S miért ez a petróleumlámpa?

- Mióta az uram meghalt, néha félek a sötétben, s olyankor meggyújtom és

imádkozom, hogy Vegyen el a Jóisten.

- Ne Hali gondolkozzék, Hanem Azon, hogy fizesse Miként az életben maradási

adót. Na, kolléga, nem talált semmi árvereznivalót?

- Nem. A rozzant csűr is üres.

- Hát nézze, Kovácsné ... Esetleg méltányosságból nem csinálunk végrehajtást,

részletfizetést engedményezünk.

- S hogy havonta lenne az?

- Minimum tízezer forint.

- Istenem,, Istenem.

- Fizet egyházi adót?

- 500 forintot havonta.

- Ne Fizessen!

- Év végén a tisztelendő úr segélyként visszaadja triplán ...

- Na, látja! Azért csak csurran-csöppen. Egyház, kézimunka, szociális

segély, özvegyi nyugdíj ... Azért kapogat pénzt.

- De milyen drágaság van!

- Mennyit költ kosztra?

- Nekem itt van a havi cédulám ... A fűszeresnek fizetek nyugdíjkor 9,600

forintot. Ez az élelmem: liszt, cukor, zsír, két Vekni kenyér és tizenöt

leves por.

- Minek annyi leves por?

- Egy leves por két napig Eszék. Nyáron gyümölcsből élek, mint a vademberek,

sóskából meg, meg Réti gombából.

- Az finom. S a többi pénz?

- Hát nézze, villany, gáz, a petróleum lámpámba, gyógyszerek, és már nem is

elég.

- Egyén három napig egy leves port!

- Már nagyon sovány vagyok ... Lassan elfogyok, szokta mondani a doktor úr,

mert ő is mindig meglátogat, és hoz nekem cukorkát, meg élelmet. Neki is

Hímezek ezt-azt.

- És az áfa egy kézimunka után?

- Kedveskéim, mi az, hogy áfa?

- Maga nem tudja? Hát ez elég nagy bűn!

- Meg kell gyónjam?

- Meg!

- Jaj, Istenem, Istenem, miért nem veszel már el engem?!

- Melyik pártnak a híve?

- Egyiknek sem. Mert Mindegyik ígér, de csak maguknak adnak. Rólunk meg itt

A falvakban megfeledkeznek.

- Kovács néni, próbálunk segíteni magán, tanácsokat adunk, hogy majd jobban

lehet tudja osztani a pénzét. Mi lenne, ha még kevesebb gyógyszert váltana ki?

- Mondtam már én is a doktor Úrnak, de ő meg azt válaszolta, hogy akkor

:: Hamar meghalok, elvisz a szívem ...

- Lehetséges ... De akkor nem kéne életben maradási Fizessen adót.

- Értem. Értem én ...

- Mert ha maga lenne olyan kedves, hogy elhalálozna, úgy az államnak

megmarad az Önre fordított özvegyi nyugdíj, szociális segély stb. Érti, nem?

- Értem.

- Nem, megyünk, Kovács néni. Csak segíteni akartunk magán, és meglátjuk, még

Az Ön mit tehetünk érdekében ...

pink sorelválasztók

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.