Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


                                  ÉLET AZ ÉLET Utan 

Cikkének (1. Rész)

Az ember hatmilliárd másik ember között is egyedül van, s éppen úgy fél a haláltól, a betegségtől, a fájdalomtól, pontosan ugyanúgy keresi a megváltást, a hitet, a boldogságot, mint kétezer évvel ezelőtt. Csak nehezebben találja meg.

Sokan vannak körülöttünk Olyanok, akik egy KÜLÖNÖS, Visszatérõ álom, egy reinkarnációs Hipnózis Soran előbújó emlék vagy egy Súlyos baleset után átélt halál közeli élmény hatására megváltoznak. Hinni kezdik, hogy van élet az élet után, hogy lépteinket angyalok őrzik, s hogy legfőbb dolgunk megtudni, mivégre születtünk meg a Földre. Ezek az emberek sorsfordító élményeikről nem szívesen Beszélnek. Talán a megbélyegzéstől félnek, talán csak nem érzik szükségét annak, hogy másokat győzködjenek. Néhányan, akik mégis vállalták a beszélgetést, legbenső meggyőződésüket osztják meg a legtöbb veletek.

 

 

 

Zuhanás az ötödik emeletről

, Edina úgy emlékszik, tizenegy éves volt, Amikor először érezte azt, hogy más, mint a többiek. A jó eszű, különc és magányos kislányt tanulási és beilleszkedési zavarai miatt szülei pszichológushoz vitték. A szakember enyhe kényszerességet és depressziós hajlamot diagnosztizált. , Edina tizenhat éves korában, Kétszeri középiskola-váltás és egy Reménytelen szerelem után szedte kell először egyszerre a számára felírt szorongásoldó gyógyszerek teljes havi adagját. Az öngyilkossági kísérlet után a főváros leghíresebb gyerekpszichiátriai intézményében kezelték, ahol erős, depresszió elleni gyógyszereket kapott. Ezután még kétszer mérgezte meg magát. Három gyomormosást, többhetes intézeti kezelést követően döntött úgy, többé nem kísérletezik a gyógyszerekkel. Ekkor történt, hogy nem pillanatnyi elmezavarában, Hanem előre átgondoltan és eltervezetten kilépett a lakótelepi lakás ötödik emeleti ablakából.

- Nem figyelemfelhívásként tettem, nem akartam zsarolni vele senkit. Valóban meg akartam halni - mondja. Szőke, göndör fürtjei ugrálnak tökéletes arcéle körül. A ma húszéves lány olyan szép, hogy bármelyik magazin címlapjára rákerülhetne. Azonban Ő nem akarja arcát, teljes nevet adni megrázó történetéhez.

- Ma már tudom - mondja -, hogy ott, abban a pillanatban, Amikor az ötödik emeleti ablakból kiléptem, egy angyal szállt fölém. Isten küldte el hozzám, hogy megmentsen. Máshogy nem történhetett. Egy bokorra estem, három csigolyám összetört. Amikor a kórházban magamhoz tértem, anyám állt zokogva az agyam fölött. Az osztályos orvos, akihez fájdalomcsillapítóért könyörögtem, azt mondta, ha balesetet szenvedtem volna, sajnálna, de neki egy taknyos öngyilkos ne hisztériázzon. Viszont az ország legkitűnőbb, legemberségesebb gerincspecialistája operált. Neki köszönhetem, hogy fizikailag tökéletesen meggyógyultam. A lelki békémet Azonban egy KÜLÖNÖS asszonynak köszönhetem. Amikor a kórházból kiengedtek, Sziszi segített megérteni, hogy mi történt velem. Ő magyarázta meg, hogy az Öngyilkosság Semmiféle gondot nem képes megoldani. Mert hiába hal meg az ember, Csupán fizikai teste szabadul meg a fájdalomtól, lelke tovább bolyong vigasztalhatatlanul, örökre. Sziszi magyarázta meg nekem, hogy Isten kiválasztott lelke vagyok. Azért küldte rám korábban a tömérdek szenvedést, azért Mentett meg végül, hogy elvezessen arra az útra, amelyen járnom kell. Citrin-és krizoprázkristály-terápiával kitisztította belőlem a negatív energiákat. Felszabadultam, a fejem kitisztult, megszűnt a bennem lévő Örökös feszültség. Elmúltak a fejfájásaim, megszűntek a gyomorpanaszaim, az elmúlt álmatlanságom. Tavaly kitűnőre érettségiztem. Idén sikerült nyelvvizsgáznom, és Felvettek az egyik vidéki egyetem kémia-biológia szakára. Neurobiológus akarok lenni, agykutatással szeretnék foglalkozni. S bár néha még rám tör a kétség, valami furcsa halálvágy, ma már tudom, hogy régen volt életeim valamelyik sötét árnya kísért. De már azt is tudom, hogy védelem alatt állok, és nem történhet velem többé semmi rossz.

 

Elgondolkodtató egy História

 

Klinikai halálnak nevezzük azt az állapotot, Amikor a szívműködés és a keringés leáll, ezáltal az életfontosságú szervek vérellátása megszűnik. Az állapotot addig nevezzük a klinikai halál állapotának, amíg visszafordítható, tehát a beteg újraéleszthető. Ez átlagosan 4-5 perc.

Az intenzív osztályokon dolgozó orvosok beszámolói közül a leghíresebbet egy amerikai aneszteziológus adta közre. Egy asszonynak az esetét írta le, akinek epeműtétje Soran leállt a szíve. Az asszony újraélesztése után elmesélte, hogy az operáló orvos Lábán felemás színű zokni van. S valóban az volt. Azt is tudta, hogy az egy emelettel feljebb lévő orvosi szobában a műtéti táblán Kiket írták ki operációra aznap. S valóban Azok voltak. Az eset leírása azért járta egy világsajtót, mert az asszony mindkét Szemere vak volt.

 

 

Előző életem tartozása volt

Tamás soha senkinek nem mondta el, miért is hagyta elveszni Tizenkét milliós követelését, amelyért pedig négy évig pereskedett üzlettársával, egykori legjobb barátjával.

- Nyilvánvalóan őrültnek nézne mindenki, ha elmondanám. Holott nem vagyok őrült, és Mióta úgy döntöttem, hogy kiszállok a mókuskerékből, mely Évekig mérgezte az életemet, nyugodtan alszom, üzleti ügyeim, magánéletem rendeződött, és anyagilag rendbe jöttem.

Tamás üzlettársával tizenegy évvel ezelőtt találkozott egy nyilvános szórakozóhelyen. A két férfi már az első találkozáskor KÜLÖNÖS módon, régről ismerősnek érezte egymást. A jóízű beszélgetést újabb és újabb találkozás követte, míg végül közös üzleti vállalkozásba kezdtek. A használtgépkocsi-kereskedés gyorsan nyereségessé vált, és éveken át mindkettőjüknek szép hasznot hozott.

A hetedik évben Azonban Tamás, aki korábban barátjában feltétel nélkül megbízott, rájött, hogy a másik a bevétel egyre Jelentősebb hányadát elsikkasztja. A vitát óriási veszekedések, majd per követte. Tamás autóját ismeretlenek felrobbantották, irodáját vandálok verték szét, felesége életveszélyes fenyegetéseket kapott. A per tárgya Tizenkét millió forint volt, de a tétje ennél Sokkal nagyobb. Egy negyvenhét éves férfi idegei lassanként felmondták a szolgálatot. Már se aludni, se Enni nem tudott. Nyugtatókon és altatókon élt, Amikor egy regressziós Hipnózis Soran meglátta magát egy előző életében.

Két viszálykodó törzs egyikének tagja volt, aki beleszeretett a másik törzs fejének lányába, s elrabolta őt. A lány apja mai életének üzlettársa volt. Abban az előző életében az apa egy Szervezett akció Soran megpróbálta tőle visszaszerezni a lányát. A szabadítás Soran azonban a lány életét vesztette. Tamás azt mondja, annak a regressziós utazásnak köszönheti, hogy rájött, egy karmikus adósság csapdájában vergődik. S akkor határozta el, hogy veszni hagyja a Tizenkét milliós követelését. Mert ennek így kellett lennie.

 

Odaát lenni jó

 

Árvai Attila, a Magyarországon Tapasztalt halál közeli élmények kutatója több mint ezer olyan emberrel beszélt már, akik visszatértek a klinikai halál állapotából.

- A klinikai halál állapotából visszatért emberek többsége - mondja -, korától, vallásától, neveltetésétől függetlenül, nagyon Hasonló élményekről, észlelésekről számolt be. Béke és fájdalommentesség, egy testenkívüliség megtapasztalása, pontos vizuális érzékelés, alagútélmény, fényes lényekkel való találkozás, Visszatekintés, Lebegés és emelkedés, vonakodás a visszatéréstől. S bár tapasztalásaik Bizonyos ponton eltérőek lehetnek, az igazi, mély élmény hatására szinte mindegyikük azt vallja, hogy az életben a legfontosabb dolog a szeretet. Azt állítják, hogy mindenki valamilyen feladattal születik erre a Földre, és addig nem lel nyugalmat, míg ezt a karmikus feladatát meg nem találja. Ezért életszemléletük megváltozott, segítőkészebbek és derűsebbek lettek, miután visszatértek a halálból. Minden jel Utal arra, hogy halálunk után szembesülnünk kell azzal, amit életünkben tettünk, át kell élnünk a másoknak okozott szenvedéseket. Mert mindenki egyazon gyökérből ered, és amit teszünk másokkal, tulajdonképpen magunkkal tesszük. Akár jót, akár rosszat. Az egyik legmegrázóbb történet, amit hallottam, amelyet az Interjú a halállal című új könyvemben is közlök, egy nyolcéves kislány emléke a betegeskedő édesanyjáról.

: "Hazafelé tartottam a kútról - mesélte a kislány -, vizet vittem betegeskedő édesanyámnak, Amikor az úton őt láttam legszebb ruhájában. Anya, Csodálkozva mondtam neki, hogy kerülsz ide? Kislányom, kezdte ő, el kell mennem. Mondd meg apádnak, hogy ne aggódjon miattam. Amikor hazaértem, megdöbbenve láttam, hogy apám anyám halottaságya mellett leborulva sír. Elmondtam neki, hogy én találkoztam anyával, de apám úgy nézett rám, mint egy elmeháborodottra. Azóta soha senkinek nem beszéltem erről. Elég, ha én tudom, hogy jó helyen van, és halálom után újra találkozunk. "

Munkám Soran rengeteg Hasonló történetét hallottam, Melyek eltérnek egymástól, de szinte valamennyien állítják, hogy már nem félnek a haláltól, Legfeljebb az oda vezető úttól, mert megtapasztalták, hogy odaát lenni jó.

 Dogossy Katalin,

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.